Amerikai foltos ló

Nincs is ahhoz fogható, amikor egy ló és lovasa szabadon nyargal együtt, és csupán a hívogató füves síkságok és a távolban a hósipkás hegyek várnak rájuk. Az amerikai foltos ló ekkor van igazán elemében.

Amikor a spanyolok először magukkal vitték lovaikat Észak-Amerikába, sok közülük szabadon vágtázhatott a földeken, és a kontinens őslakói fogadták be őket. Nekik köszönhető, hogy a foltos lovat elkezdték egyedi szőrszínei, szívós felépítése és ragyogó személyisége miatt tenyészteni.

Ma az amerikai foltos ló olyan más népszerű észak-amerikai fajtákkal osztozkodik közös ősökön, mint az amerikai quarter ló és az amerikai telivér, így a fajták hosszú történelme is közös, amely során segítettek az embereknek olyanná alakítani Észak-Amerikát, amilyen az ma. Erősek, nyugodtak és intelligensek, így a fajta edzése szórakoztató és igazán hálás feladat.

A foltos ló legfelismerhetőbb jellegzetessége az egyedi és gyönyörű jegyei. Ezeket a mintákat a fehér és más szőrszínek kombinációban láthatjuk, és nagyon változatosak, ami azt jelenti, hogy nincs két egyforma foltos ló!

Néhány tipikus minta a tobiano (sötét és fehér minta, jegyek az arcon, például csillag, hóka vagy orrcsík) és az overo (színezett hát, szabálytalan fehér minta és sötétebb láb, néha fehér harisnya, az arc főleg fehér).

Habár gyakran a Western pleasure, a hordóverseny és más vadnyugati események miatt népszerű, a foltos ló más területeken is jól teljesíthet, pl. az English pleasure, a working equitation és a díjugrás eseményein.